Közel két hét telt el azóta, hogy Elle a srácok nyakába borulva búcsúzkodott, és mostanra mindhárom lány bevallotta, hogy borzasztóan hiányolják a fiúkat, különösen Dougie-t, aki szinte minden szabadidejét velük töltötte. Olyan volt nekik, mint a legjobb barátjuk, a párjuk vagy Chloe esetében, mint egy vicces öcs, aki mindig felvidítja őket.
Dougie, ha tehette, felhívta őket, így most is napi kapcsolatban álltak, bár a többiekkel csak ritkán volt alkalmuk beszélgetni, leginkább akkor, ha Tom éppen elcsípte a beszélgetést és átvette a telefont. Dougie mindenkire elég időt áldozott, így már Elle-t is egészen jól ismerte, sőt, alkalmanként külön is felhívta a fiatal lányt egy-egy titkos magánbeszélgetésre.
Dan senkivel sem tartotta a kapcsolatot,még saját barátnőjét is alig kereste; úgy érezte, jót tesz neki ez a kis elszigeteltség – már ami a nőket illeti –, így talán ki tudja verni azt a bizonyos lányt a fejéből, meg persze a hozzá fűződő ostoba gondolatait is, amelyek azóta is minden nap gyötörték.
Mona és Chloe éppen egy szörnyen fárasztó héten voltak túl, Elle pedig – a Dougie-val folytatott beszélgetéseket leszámítva – egy még unalmasabb szakaszt zárt le, amikor a nappaliban heverészve azon törték a fejüket, hogy mivel üssék el a hétvégével rájuk zúduló, tetemes mennyiségű szabadnapot.
A srácok nem voltak a közelben és nélkülük eléggé elveszettnek érezték magukat, bár Jamie társaságában mindig lehetett számítani egy kis mókázásra. Mind a négyen gondolkodtak, de egyetlen értelmes ötlet sem jutott eszükbe; a bulizást kizárták, mert éppen senkinek sem volt kedve hozzá, ahhoz lusták voltak, hogy kivegyenek egy-két filmet a kölcsönzőből, és igazság szerint egymást képét is eleget bámulták az elmúlt egy hétben.
Az unalom indikálta sóhajtozások közepette Jamie előhúzta mobilját, majd félpercnyi keresgélés után elindított egy hívást. A lányok érdektelenül figyelték, amint a válaszra várt, de amikor a srác megszólalt, mind felkapták a fejüket.
– Hello, Feltch! Figyelj, holnap hol lesztek?
– Liverpoolban. – hangzott el a válasz, amit a lányok természetesen nem hallottak. – Miért?
– Csak azon gondolkodtam, hogy nem lenne-e gond, ha a hétvégére hozzátok csapódnánk, mert szétunjuk a fejünket.
– Mi ez a többes szám? Kivel akarsz jönni?
– A csajokkal, Chloe-val, Monával és Elle-lel…
– Ja, persze, őket bármikor hozhatod, csak el ne csavarják a fiaim fejét, mert, ha elszúrnak valamit miattuk, úgy kipenderítelek titeket innen, hogy a lábatok nem éri a földet! – fenyegetőzött tréfásan a középkorú férfi.
– Jól van, Fletch, nem lesz gond – vigyorgott Jamie is –, és még valami! A fiúknak ne szólj, légyszi, meglepi lesz. Reggelre ott vagyunk.
– Rendben, akkor holnap!
– Hello! – azzal bontotta is a vonalat, és hirtelen három hihetetlenül kíváncsi női szempárral találta szemben magát.
– Most akkor mi van? Mit is szerveztél le, édes?
– Majd meglátjátok. – vigyorgott titokzatosan a srác.
– Jamie! – kiáltották egyszerre a lányok.
– Jól van… Kinek van kedve Liverpoolba menni?
– Mikor?
– Még most éjjel. Én vezetek, ti meg aludhattok. Így reggelre ott is leszünk.
A fiatal nők összenéztek, gondolkodtak egy kicsit, majd mindhárman helyeslően bólintottak.
– Jamie, ne fékezz már akkorát! – üvöltötte el magát Mona – Állandóan lefejelem miattad ezt a rohadt ülést!
– Akkor kapaszkodj erősebben! – javasolta a nevetéstől fuldokló srác.
Mona visszaaludt, Elle viszont egy percre sem hunyta le a szemét, szünet nélkül azt kérdezgette a sráctól, hogy ott vannak-e már? Igazság szerint a fiatal lány, ha akart volna, se tudott volna aludni, ahhoz túlságosan izgatott volt. A barátainak ugyan nem szólt, de az egyik férfi iránt egyre komolyabb érzelmeket táplált, és most alig várta, hogy találkozzon titkos hercegével.
Jamie-t az őrületbe kergette az örökös kérdezősködésével, és a srác már azzal fenyegette, hogy megáll az út szélén, és kirakja a kocsiból, ha nem hagyja abba, így egy ideig csöndben ült, de túl sokáig nem bírta, és újra indult a szóáradat.
Hajnali ötre elérték Liverpoolt.A kialvatlanságtól és Elle folyamatos csacsogásától meggyötört Jamie leparkolta az autót a szálloda parkolójában, felébresztette a lányokat és elindultak a recepció felé.
A bejutásnál nem adódtak problémák, mivel előzőleg Fletch már értesítette a szálloda recepcióját a négy később érkező személyről, és azt is közölte velük, hogy ők is a már lefoglalt szobákban fognak aludni.
A pult mögött álló, valószínűleg nem kevésbé fáradt recepciós kedvesen mosolyogva magyarázta el Chloe-éknak, hogyan találják meg a szobákat, majd elkísérte őket a lifthez, és ott magukra hagyta a fiatalokat.
James alig tudta kivárni, hogy felérjen a lift és ők megtalálják a szobákat. Előre megbeszélték, ki ki mellé fog befeküdni, és ehhez mérten oszlottak szét a bevetéshez.
Először Chloe és Elle settenkedett be az egyik kétágyas szobába; az ágyakhoz érve bombaként robbantak be az ott alvók mellé: Chloe Tomot rémítette halálra, Elle pedig Danny mellé vetődött be kárörvendően kacagva. A srácok először megijedtek, majd csodálkoztak a lányok feltűnésén, végül nevetve rejtették el őket a takaró alatt, természetesen egy-két párnabecsapódás után.
Mona és James ennél sokkal tapintatosabban járt el. Halkan kinyitották az ajtót, felemelték a takarót és befeküdtek a békésen szuszogó barátaik mellé: Jamie Harryt választotta, Mona pedig Dougie-hoz bújt be. Ám hiába volt az óvatosság, így is felébredtek mindketten, és csendesen csodálkozva kérdezgették az éppen bevackolódó társaikat az idekerülésük mikéntjeiről, de Monáék csupán néhány szóval intézték el a magyarázatot, majd becsukták a szemüket és készültek a várva várt alvásra.
Dougie átölelte a lányt, állát a feje búbjához szorította és simogatásával próbált még szebb álmokat előcsalogatni Monából.
– Mona? – suttogta végül.
– Hm?
– Elle is itt van? – kérdezte félénken.
A nő elmosolyodott, majd felemelte a fejét, hogy a fiú szemébe tudjon nézni.
– Itt van, ne izgulj. Lesz alkalmad szerelmet vallani neki. – majd Dougie zavart arckifejezésén mosolyogva visszahajtotta fejét a srác tusfürdőtől illatos nyakához, és átadta magát az álmoknak, de csak miután Harry és Jamie elcsendesült.
– Mi? Itt van minden jó csaj? Akkor én miért James-t kaptam? – méltatlankodott Harry.
– Fogd be! Ölelj át és aludjunk végre! Egész éjjel vezettem, hulla fáradt vagyok!
– Jól van… – törődött bele a fiatalabb srác, és engedett a fészkelődő barátjának.
Monáék csak kuncogtak, majd mind elaludtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése