Kiss me... it's paradise/Iwohtlfomd - 6.

Liza néhány perccel Ann érkezése után tért vissza a társasághoz, és Zayn kérdésére azt válaszolta, hogy a mosdóban volt. Zayn tekintete találkozott Annével, de a lány csak megvonta a vállát.

– Amikor én kerestem, nem volt ott. Biztosan elkerültük egymást… – Az utolsó mondatot Ann inkább Lizához intézte, nem tudott Zayn szemébe hazudni.

– Na, látod! – karolt Liza Zaynbe, majd magához húzta és hosszan, forrón megcsókolta.

Annt, a tudattól, hogy Liza alig öt perccel korábban még valaki mást csókolt, kirázta a hideg. Hátrálni kezdett, de nekiment Liamnek, aki ezen csak nevetett, Ann viszont képtelen volt letörölni arcáról az undort és a megvetést. Amint megfordult, hogy odamenjen Lanához, egyenesen Louis érdeklődő pillantásával találta szemben magát. Ann úgy látta, Louis-t nem zavarja, hogy Liza az egyik barátja nyakába csimpaszkodik, a fiú inkább visszafordult Lanához. A mellette álló Harry érdeklődését azonban szemmel láthatóan felkeltette Ann arckifejezése. Elindult Ann felé, de egyetlen lépés után meggondolta magát.

Ann arca falfehér lett, nem hagyhatta, hogy a fiú ezt is félreértse. Nem érdekelte, hogy milyen kapcsolat alakul ki közte és Harry között, de azt nem akarta, hogy a fiú azt higgye, ő maga váltotta ki Annből az undort.

A lány sietve mellé lépett és mielőtt követte volna az épületet elhagyó unokabátyját, odasúgta Harrynek: – Ez nem neked szólt.

Harry meglepetten válaszolt, szintén fojtott hangon. – Tudom. – Mielőtt Ann továbbsétált volna, megfogta a karját. – Megismerted Lizát, igaz?

Ann nagyot nyelt, de csupán bólintott, majd otthagyta a fiút.

– Akarsz beszélni róla? – kérdezte Mike reggeli közben Anntől. A fiúnak már előző este feltűnt unokahúga szótlansága, tudta, hogy bántja valami. A lánytól szokatlan zárkózottság azonban nem múlt el, ezért Mike úgy érezte, lépnie kell.

Ann úgy nézett Mike-ra, mint aki nem tudja, hol van. Megrázta a fejét és belekortyolt a teájába. – Nem.

– Ennyire nagy a gond?

– Ahogy vesszük. Nem az én gondom, de engem bánt. – grimaszolt a lány.

– Azért ez megnyugtató. Azt hittem, veled történt valami. Nem akarom, hogy rosszul érezd magad itt. Tudom, hogy időnként elhanyagollak Vicky miatt és…

Ann leintette és rámosolygott. – Ne folytasd, Mike! Nem hanyagolsz el és amúgy is megvan a saját életed. Kedvelem Vickyt. Egyébként, van kivel eltölteni az időm, Lanával könnyű kijönni.

– Örülök. Nem ismerem igazán, de tényleg ő tűnik a leginkább hozzád valónak. Szerényebb, tudod. – Mike arcán feltűnt az Ann által annyira szeretett félmosoly.

– Tudom. – mosolygott vissza Ann is.

Ann éppen indult volna, hogy felvegyen valami nappali ruhát, amikor Evie néni bekísérte Zaynt.

– Ülj le, fiam, kapsz reggelit te is. – húzta ki a széket az asszony Zaynnek.

– Köszönöm, asszonyom, de már reggeliztem. – mosolygott Zayn a nőre.

Annt folyton meglepte, hogy errefelé mennyire udvariasan tudnak viselkedni a fiúk, ha akarnak.

Amikor Evie néni magukra hagyta őket, Zayn Annhez fordult.

– Te még pizsamában vagy, hugi?

– Igen, pont most akartam átöltözni.

– Hagyd csak, szerintem maradhatsz így. – vigyorgott a fiú, kivillantva tökéletes fogsorát.

Ann elpirult, Mike csendes mosolyától pedig még inkább zavarba jött. Felállt, hogy átöltözzön, és ezzel véget vessen a kínos pillanatoknak, de Zayn visszatartotta.

– Mit csinálsz ma, hugi? Megbeszéltél már valamit a csajokkal? Mike-kal focizni megyünk. Gondolom, neked is kell valami elfoglaltság.

Ann nem tudott azonnal válaszolni. Zavarta, hogy a fiú ennyire gondtalan, mintha minden rendben volna. Persze, tisztában volt vele, hogy Zayn számára nincs is probléma, ő semmiről se tud, csakis Ann. Ann-nek viszont fogalma se volt, mit tegyen. Ha korrekt akar lenni, figyelmeztetnie kell a fiút, de vajon valóban ez a helyes lépés olyan emberek között, akikről, az egymáshoz való viszonyukról alig tud valamit?

Nem tudott döntést hozni, ezzel azonban Lizát támogatta.

– Annie? – szólította Mike is.

A lány félszegen elmosolyodott, miközben végigsimított a felfelé vezető lépcső korlátján. – Nem tudom. Nincs tervem, de majd kitalálok valamit.

– Akkor miért nem jössz velünk? Hárman izgalmasabb lenne a játék.

Zayn szeme elkerekedett. – Te képes lennél beállítani közénk hugit? Még megsérül!

Ann és Mike összenevetett, majd Mike megszorította barátja vállát. – Ne aggódj Annie-ért, van olyan jó játékos, mint bármelyikünk.

Zayn hitetlenkedve nézett fel a lányra.

– Ha nem zavar, hogy egy lánnyal kell játszanod, szívesen megyek.

Zayn megvonta a vállát. – Rendben, majd igyekszem vigyázni rád.

Ann melegítőnadrágban, pólóban, lazán a feje tetejére kötött hajjal állt a kapuban és várta, hogy a labdáért versengő fiúk elérjenek hozzá. Egészen eddig nem jutott a labda közelébe, de remélte, hamarosan megmutathatja Zaynnek a tudományát. Az volt az érzése, a fiú nem hiszi el, hogy tud játszani. A férfiak világa kemény és könyörtelen, végeláthatatlan versengés és bizonyítási kényszer, de Ann alkalmazkodott és úgy érezte, megállja benne a helyét.

Niall éppen akkor ért a pálya széléhez, amikor Mike-ék elindultak a kapu felé. Ann szétvetett lábakkal előre hajolt, két kezét szétnyitott ujjakkal maga előtt tartotta és összpontosított. Szeme végig a labdán volt, érezte, tudta, meg tudja csinálni.

Mike rúgásra lendítette a lábát, Ann pedig tudta, melyik sarokba kell vetődnie, hogy megfogja a labdát. Jól számított, a labda egyenesen a bal felső sarok felé száguldott, Ann pedig egy látványos ugrással hárította a támadást, ám azzal nem számolt, hogy a kipattanó labdát Mike azonnal megfejeli és beküldi az ellentétes sarokba. A lány hiába reagált időben, túl alacsony volt és nem tudott akkorát ugrani, hogy akár csak ujjheggyel is érintse a labdát.

Egy-null tehát Mike-nak.

Földet éréskor Ann felszisszent és megtapogatta a térdét, de nem foglalkozott a sérüléssel, amit egy, a fűben megbúvó kavics okozhatott. Mike figyelt fel rá, amikor közelebb léptek a föltápászkodó lányhoz, hogy a melegítőjén sötét folt éktelenkedik. Amikor megnézték, egy ujjnyi széles horzsolást találtak Ann térdén, melyből lassan szivárgott a vér. Miután Mike meggyőződött róla, hogy nincs komolyabb baj, Ann letörölte a sebet egy zsebkendővel, majd visszahajtotta a nadrágot és igyekezett megnyugtatni az aggódó Zaynt.

Ann nem tört le, a fiúk gratuláltak neki az első, tökéletes védésért. A lánynak csak az számított, hogy látta a Zayn szemében megcsillanó elismerést. Így tehát bizonyított; őt senki se nézheti holmi nyafka libának.

A játék folytatása előtt Niall is beállt közéjük, így Ann Mike-kal játszott Zayn és Niall ellen.

A fiúk mellett Ann ezúttal se tudott érdemben játszani, Niall elvakultabb focista volt, mint bárki, akivel Ann találkozott. A szőke fiú az első percben kapura is rúgott és a testvérek képtelenek voltak hárítani a támadást. Niall és Zayn egymás nyakába ugrott, Mike-ék pedig fejcsóválva próbálták összeszedni magukat.

A rendes játékidő végéhez közeledtek, az állás 3-2 volt a Niall-Zayn páros javára. Ann pedig egyetlen gólt se lőtt, bár annál több támadást védett.

Az utolsó percekben Ann Zaynnel küzdött a labdáért. Úgy látta, még van esélye belőni a gólt. Zayn, amióta rájött, hogy a lány éppúgy játszik, akár egy fiú, nem óvatoskodott. Ezúttal is mindnet beleadott, hogy ő rúgja a gólt, ám nem bírt Ann-nel.

A labda egyikük lábáról a magasba pattant és mindketten utána vetették magukat. Fejelni akartak, de valamit elhibáztak és a labda helyett egymást fejelték le. Mindketten a földre zuhantak, de a lány rögtön észrevette az állát tapogató Zayn mögött földet érő labdát, és mielőtt Niall megkaparinthatta volna, odaszaladt és a kapu előtt álló ír srác mellett belőtte a kiegyenlítő gólt. Akkor megszédült és megtapogatta a homlokát, melyen máris kisebb púp nőtt.

Míg Niall szitkozódott, Ann a fejét tapogatva visszabotorkált Zaynhez.

– Megvagy?

– Meg. – dörzsölgette tovább az állát a fiú, majd kifordította az alsó ajkát, hogy a lány megnézhesse. – Nem vérzik? Basszus, de kemény fejed van!

Ann alaposan megvizsgálta Zaynt, majd a száját húzva válaszolt. – Bocs. Ez tényleg nem néz ki jól. Belilult meg vérzik is kicsit, de te se tettél kisebb kárt bennem. A te állad is kemény. – Homlokát a fiú arca elé tolta, hogy az szemügyre vehesse a lüktető, vörös foltot.

– Uh, ez se lehet kellemes… Nem szédülsz?

– De, de túlélem.

Zayn lefektette Annt a fűbe, majd úgy, hogy az arcuk egymás mellett legyen, ledőlt ő is, átellenben a lánnyal. Mindketten a sérüléseiket tapogatták, míg Mike és Niall elmentek vízért.

– Zayn, kérdezhetek valamit? – Ahogy a fiú félig felé fordult, arcán érezte annak lélegzetét.

– Persze, hugi.

– Lizával milyen a kapcsolatod?

– Miért? – Zayn még egyszer megtapogatta sajgó állát. – Hihetetlen nő vagy, gyönyörű is, de bevallom férfiasan, azok után, amit ma láttam és tapasztaltam, félnék együtt járni veled. A végén még megvernél, ha valami nem tetszene. – Elnevette magát, Ann pedig vele nevetett.

– Nem ezért kérdeztem. – Finoman megütögette a fiú vállát, majd összeborzolta a fényes fekete hajat. – Csak érdekel, de nem muszáj válaszolnod.

– Nem gáz, de azért bánt, hogy nem járnál velem. – vigyorgott a lányra, majd tettetett bánattal felsóhajtott.

– Azt nem mondtam, csak, hogy nem ezért kérdezem. – mosolygott Ann is, bár ő el is pirult zavarában. – De barátnős fiútól semmit se akarnék.

– Jó, jó, tudom.

– Szóval? – Ann tudni akarta, mit érez a fiú, hogy könnyebb legyen eldöntenie, mennyire másszon bele az életébe.

– Szóval… hmm… nem tudom. Jól megvagyunk.

– Ennyi? Jól megvagytok?

– Aha. Könnyű vele lenni. Tudja, mit akarok, de nem vár el semmit. Tökéletes nyári kaland. – A fejéhez kapott. – Uh, ezt nem úgy értettem. Nehogy azt hidd, hogy csak szórakozom vele, de azt hiszem, ez még nem elég komoly. Így oké?

Ann elnézően mosolygott. – Persze, nem kell magyarázkodnod. Csak érdekelt, hogy minden rendben van-e köztetek.

– Ez kedves tőled, keménykobak. – nevetett Zayn, miközben megkopogtatta Ann homlokát.

– Ne légy igazságtalan! – ült fel Ann, hogy megcsiklandozza Zaynt, aki összekuporodott, hogy védje magát.

Végül nevetve, kifulladva roskadtak mindketten a földre.

Zayn komolyan nézett Annre hosszú szempillái alól. – Minden elismerésem a tiéd. Még sose találkoztam ennyire jó fej csajjal. Más vagy, mint a többiek. Jól focizol – nagyon jól, ami azt illeti –, erős vagy és érted a férfias tréfát is. Közben meg szexi és titokzatos egyszerre. Te vagy a tökéletes nő, pedig azt hittem, az csak dajkamese.

Ann zavarában az eget kezdte bámulni, míg a pólója szegélyét gyűrögette. – Azért a végén mégis mindig csak simán jó fej csaj maradok…

Zayn nem válaszolt. Megdörzsölte az állát és ő is az égre szegezte tekintetét.

– Ti jól kiütöttétek egymást! – nevetett rájuk Niall, aki akkor ért vissza, majd átnyújtotta nekik a vizesüvegeket, így most már a hasát fogva nevethetett tovább. – Na, gyerünk, együnk valamit. Egy egész lovat képes lennék megenni!

Ann kék farmer sortot húzott kék-fehér matrózcsíkos, dekoltált toppal, vékony, piros övvel. Körmét is pirosra lakkozta ki – ezt is a nénikéje vette neki Brightonban –, meleg barna szemét fekete vonallal keretezte és egy kevés szempillaspirált is használt. Haját laza fonatba rendezte, lábára sötétkék balerinacipőt húzott, végső simításként pedig a nyakába akasztotta kedvenc szívmedálos ezüstláncát. Elégedetten nézett a tükörbe, a homlokán éktelenkedő, mostanra belilult folt és a térdén terpeszkedő ragtapasz csak kevéssé zavarta. Büszke volt „háborús” sérüléseire, ám ezek egyúttal gyengítették a női imidzset, melyet igyekezett kialakítani magáról.

A Zaynnel folytatott röpke beszélgetése fordítva sült el. Ő nem lett sokkal okosabb a fiú és Liza ügyével kapcsolatban, Zayn dicsérete azonban Ann elevenébe talált és felnyitotta a szemét. Ideje végre nőként viselkednie, de nem tudta, hogyan tegye mindezt úgy, hogy közben megmaradjon a Zaynnek is szimpatikus könnyed, mégis erős jellemet tükröző stílusa.

Ann a táskáját szorongatva lépkedett le a lépcsőn, melynek alján Mike várta Vickyvel és Zaynnel, indulásra készen.

Mike arcán huncut mosoly ragyogott fel, amikor meglátta Zayn arckifejezését, aki Annt figyelte.

– Figyeld Zayn képét! – súgta oda Vickynek, akit szorosan maga mellett tartott.

Vicky halkan kuncogott, ám Annre tekintve nevetése mosollyá szelídült. – Azt hiszem, Annie lassan felnő. Talán kezd rájönni, hogy jobban jár, ha nőiesebben viselkedik.

Mike erről nem volt meggyőződve, de ezt nem kötötte barátnője orrára.

– Ugye azt akarod, hogy otthagyjam érted Lizát? – kérdezte egy sugárzó mosoly kíséretében Zayn Anntől, aki közben leért hozzájuk.

– Nem, igazából nem. – nézett körbe zavarában a lány. – De azért nem bánnám, ha nem az a melegítős, vérző lábú kép jutna mindig eszedbe, ha rám nézel. – mosolygott visszafogottan a fiúra, majd elindult az ajtó felé.

Amint a tábortűzhöz értek, minden szempár Zayn feldagadt ajkára, lila állára, valamint Ann leragasztott térdére és összezúzott homlokára szegeződött. Az újonnan érkezett négy fiatal összemosolygott.

– Nocsak, hugi, csak nem megbotlottál? – viccelődött Louis – És te, Zayn, nekimentél egy tanknak?

Niall a térdét csapkodva nevetett, amíg a többiek próbálták visszafogni magukat.

Zayn odahajolt Annhez. – Készülj fel, szerintem hetekig ezzel fognak ugratni minket.

Ann megvonta a vállát, ez ellen úgysem tehet semmit.

– Mike, elhoztad a képet? – kiabálta túl Liam a még mindig hangosan nevető Niallt. – Niall mondta, hogy van róluk egy képed is.

– Mike, meg ne próbáld! – ragadta meg unokabátyja karját Ann. – Nehogy megmutasd!

– Most miért? Nincs abban semmi. Tök poén.

– Ja, hugi, ne legyél már ilyen! Megfosztanál minket egy kis nevetéstől? – kontrázott Louis. Emma és Judy is helyeslően bólogatott, csupán Lana sejtette, miért nem akarja Ann mutogatni a képet.

– Hagyd csak. Kiszórakozzák magukat és ennyi. – karolta át Ann vállát Zayn. – Amúgy meg, tényleg vicces kép. Amikor Mike lekapott, nem volt vele semmi bajod.

– Tudom, most sincs. – Ann egy lemondó sóhaj után mosolyogva ült le Zayn és Lana közé.

Mike mobil telefonja kézről kézre járt, és aki látta a képet, nevetett. Nem gúnyosan, csupán jól szórakoztak. Emma és Judy ugyan furcsán méregette Annt – szerintük a kép, melyen Ann és Zayn egymás mellett fekszik összedugott fejjel, és amelyen Zayn grimaszolva előre tolja az állát, Ann pedig a homlokára mutat, míg felhúzott térdén a vérző seb éktelenkedik, kínos a lányra nézve –, a fiúk elismerően tekintgettek rá.

– És tényleg te lőtted be a gólt, miután Zayn kis híján kiloccsantotta az agyvelődet?

– Jézusom, Lou, de gusztustalan vagy! – húzta el a száját Emma, míg Ann csupán nevetett a fiú túlzásán.

– Tényleg, de nem volt nagy szám.

A kép éppen Harry kezébe került. Csendesen mosolyogva nézte néhány pillanatig, majd hirtelen felpillantott, Ann arcát keresve, és egyenesen egymás szemébe néztek.

Ann, míg Harry a képet nézte, a fiú minden rezdülését figyelte. Kíváncsi volt, hogy az ő arcán is ugyanazt a kifejezést látja-e, mint Emmáén, ám Harry rámosolygott. Ann nem tudta, mire gondolhat a fiú, de úgy érezte, a mosoly mögött nem rosszindulat húzódott meg és ettől ő maga is jól érezte magát.

– Hát, jól elintéztétek egymást. – vigyorgott Lana Annre és Zaynre, mire ők összenéztek és elnevették magukat.

Emmának rossz napja lehetett vagy csupán nem tudta elviselni, hogy egyik pillanatról a másikra Ann került a középpontba, mert összecsapta a tenyerét és felállt. – Jól van, elég a fociból. Menjünk táncolni! – Judy is felállt és magával húzta Liamet. – Ann, te nem jössz? – kérdezte Emma felhúzott szemöldökkel.

Ann nem habozott, elmosolyodott és ő is felállt. Mivel mindenki párosával indult – már Lana is követte Judyékat, nyomában Lou-val –, Ann tanácstalanul nézett le Zaynre. – Van kedved táncolni?

Zayn zavartan mosolygott. – Kedvem lenne, de nem tudok.

– Az nem baj, csak lötyögünk. – mosolygott bizalmat keltően a lány és Zayn felé nyújtotta a kezét.

A fiú arcáról nem tűnt el a kínos mosoly, tenyerét a nadrágjába törölte, majd, amikor elszánta magát, hüvelykujjával végigsimított az orrán, ahogy akkor szokott, amikor kínos helyzetben döntésre jut. – Rendben! – felállt, tenyerét Ann hátára simította és elvezette táncolni.

Zayn most döbbent csak rá, hogy nem tudja, hogyan kezelje Annt. Hiába volt a lány most elbűvölő, nőies és kívánatos, Zayn ezt az énjét nem tudta különválasztani a pályán látott kemény, férfias megnyilvánulásaitól. Bár lehet, hogy csak a tánc volt az oka. Ezen a téren ő volt tapasztalatlan és esetlen, nem tudta, hogyan nyúljon a lányhoz. Lizával könnyű volt, ő csak azt várta el a fiútól, hogy hátradőlve csodálja a mozgását, Ann viszont meg akarta osztani vele az élményt és ez tetszett neki Annben.

Ann sem volt gyakorlottabb, mint Zayn. A suli diszkóban sosem kérték fel táncolni, mert ő csak haver volt, így az otthon, videoklipekből szerzett tánctudománya most, egy hús-vér férfi oldalán nem sokat ért.

Ügyetlenül próbálták a megfelelő helyre tenni a kezüket, míg végül mindketten elnevették magukat és nagy nehézségek árán végre elkezdhettek táncolni, amit rajtuk kívül mindenki más csetlés-botlásnak látott.

Ann jól érezte magát Zayn társaságában, a fiú szellemes volt, ugyanakkor bizonyos dolgokról meghökkentően komolyan vélekedett.

Éppen egy lassú dal szólt a lejátszóból, Zayn, a lányt átkarolva elmerülten beszélgetett Ann-nel, amikor Emma megszólította.

– Amúgy Liza hol van?

Ann és Zayn összenéztek, mindketten tudták, hogy Emma nem véletlenül tette fel a kérdést.

– Azt mondta, a szüleivel van programja és nem tud jönni. – válaszolta Zayn feszülten. Nem tetszett neki, hogy Emma kérdőre vonja. Úgy érezte, nem szolgált rá a lány bizalmatlanságára. Szerencsére ő nem hallotta meg, amit Ann igen: Emma remélte, hogy Zayn nem követi Harryt és nem csalja meg Lizát.

Annben forrt a düh, legszívesebben megmondta volna a véleményét Lizáról és kikérte volna magának, hogy Emma már másodjára gyanúsítja azzal, hogy más barátját akarja megszerezni. Nem akarta. Se Zaynt, se Harryt. Most már úgy látta, senkit se akar.

Ann megtorpant, nem szerette volna folytatni a táncot, de Zayn maga után húzta és mélyen a szemébe nézve beszélt hozzá.

– Ne menj, légyszi! Ne hagyd, hogy elrontsa az esténket! Emmával nem kell foglalkozni, ő sose lát a dolgok mögé. Harryvel se látott a dolgok mögé.

– Ne beszéljünk róluk, nem érdekelnek. Inkább táncoljunk!

Zayn elmosolyodott. – Rendben. Ha te ezt táncnak nevezed. – és mindketten elnevették magukat.

Alig negyed óra múlva Liza állt meg a páros mellett.

– Ha nem bánod, én is táncolnék a pasimmal. – mosolygott édesen Annre, aki tettetett jókedvvel átengedte neki Zaynt.

Liza azonnal rávetette magát Zaynre, akinek arcán őszinte öröm tükröződött – Ann eddig is tudta, ám most meg is bizonyosodott a felől, hogy Zayn egy percig se akarta vele helyettesíteni Lizát –, már-már erőszakosan megcsókolta, mire Zayn felszisszent, mosolyogva eltolta magától a lányt és az ajkára tette két ujját. – Egy kicsit óvatosabban, ez most fáj. Egyébként hogy-hogy eljöttél?

Liza csípőre tette a kezét, majd legyintett. – Az nem lényeges, anyuék előbb elengedtek. De veled mi lett? Összeverekedtél valakivel?

– Ja, hugival! – kiáltott oda Emma mellől nevetve Niall, Liza pedig értetlenül, ám szikrázó szemmel méregette a párost és sérüléseiket.

Zayn elmosolyodott. – Csak fociztunk és kicsit elbénáztuk.

– Így? – mutatott a fiú ajkára Liza, majd Ann felé fordult – Legközelebb ne állj le velük játszani, ha nem tudsz vigyázni! Nézd meg, mit csináltál! Most hogy csókoljam meg?

Ann arca lángvörös volt, nem csak azért, mert mindenki őket nézte, hanem azért is, mert éppen Liza oktatja ki, akiről azt is el tudta képzelni, hogy nem a szüleivel volt. Szíve szerint behúzott volna egyet a lánynak, ahogy annak idején Mike tanította, de türtőztette magát.

– Nem ő tehet róla, nem kell így beszélned vele. – csitította Zayn Lizát. Két tenyere közé fogta a lány arcát és gyengéden megcsókolta. – Így, látod? Csak finoman. Én amúgy is jobban szeretem így. – mosolygott a srác, láthatóan elbűvölten a barátnője csáberejétől.

Ann szó nélkül ment vissza a táskájához, hogy magára vegye könnyű pulóverét. Mozdulatait kíváncsi tekintetek követték.

– Minden rendben, hugi? – kérdezte Mike.

– Persze, csak sétálok egy kicsit. – Úgy döntött, a táskáját is magával viszi és ír egy kicsit, hogy elterelje a figyelmét a benne dúló haragról.

Mike odalépett hozzá és félrevonta. – Nagyon bánt, igaz? De Liza…

– Nem érdekel Liza!

– Azt gondolom, de Zayn nyilván igen.

Ann összeszűkült szemmel nézett a fiúra, majd kifakadt, a kelleténél talán hangosabban, mert néhányan, bár nem mondták, meghallották.

– Ne kezdd te is! Semmit se akarok Zayntől! Ez nem erről szól, csakis Lizáról meg a kis játékairól. – kitépte karját Mike gyengéd szorításából és elindult.

– Hugi! – A lány nem reagált. – Annie, várj már! Veled megyek!

– Nem kell, csak le akarok higgadni. – fordult vissza Ann és a könnyeivel küszködve suttogott. – Nemsokára visszajövök.

Mike bólintott és hagyta elmenni.

Vicky, Niall és Harry úgy tett, mintha semmit se hallottak volna. Nem is igazán értették az egészet, Harryt kivéve, aki összevont szemöldökkel bámulta a pattogó táncot járó lángokat.

A fiúk a tábortűz körül ültek és beszélgettek, míg a lányok tőlük távolabb táncoltak. A két társaság ezúttal nem keveredett, nem foglalkoztak egymással. Mike örömmel látta, hogy Ann így vagy úgy, de túltette magát a problémáján és csatlakozott a lányokhoz.

Louis hozta a szokásos formáját, ontotta magából az idegesítő vicceket, amelyeken Niall, ha éppen nem nassolt, nevetett, de legtöbbször a teli szája se akadályozta meg abban, hogy nyitott szájjal röhögjön.

– Louis, haver, te egyszerűen sziporkázol! Ennek komoly oka kell, hogy legyen. Az utóbbi időben nem voltál ilyen. – kezdte Liam.

– Igen, de amióta Lanával vagy… – folytatta Zayn a szemöldökét emelgetve.

– … sugárzol. – fejezte be a mondatot Mike.

Louis zavarba jött, megállás nélkül, csillogó szemmel vigyorgott és grimaszolt. – Mit mondjak? Ő tényleg jó hatással van rám.

A fiúk fütyültek, tapsoltak, a lábukkal dobogtak és ugratták Lou-t, ám Mike-nak feltűnt, hogy egyikük csendben ül közöttük. Tekintete Harryn állapodott meg, aki, ahelyett, hogy velük bolondozott volna, szünet nélkül egy irányba bámult. Egyfajta elragadtatást látott a fiú arcán és ez felkeltette az érdeklődését. Mike követte Harry tekintetét és végül Annt pillantotta meg, amint gátlások nélkül táncolt.

Mike meglepődött, ilyennek még ő se látta unokahúgát, az Ed Sheeran koncerten is túltett. Most olyan volt, mint a legtüzesebb lányok a bárokban, levetkőzve a közönségességet. Ann még sosem táncolt így társaságban.

Mike ismét Harryre pillantott, aki továbbra is a lányt figyelte, nem nagyon feltűnően, de ahhoz eléggé, hogy Mike levonja a maga következtetéseit. Néhány percig Ann és Harry között jártatta tekintetét, majd megállapodott Harrynél és összeszűkült szemmel, homlokráncolva nézett a fiúra. Nem volt boldog attól, amit készülőben látott.