2012. augusztus 17., péntek

Liebster Award

Sziasztok!

Az elmúlt napok során többen is kitüntettek azzal, hogy méltónak találtak a Liebster Awardra. Köszönöm Tyra, Fruzsina, Juhász Noémi (Orbit) és Fantasygirl! :)


https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVGDJNPprTe2AMsHRm4vnBf8ufC0bYAvvrHZ4bLwRoQVOfQdJf8qXFtnW-QCTjrD-gJ5gC795d0N_ucnN1au7TnsX4GmGUlkx_jKeBh4y-_qfxvBtLv8UqubW8Yq6R2NtIHkEIXChDT_M/s1600/liebsteraward.jpg 
1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.) A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/visszajelölés)


11 dolog rólam:

1. Utálok gépelni! :)
2. Azt hiszem, olvasni jobban szeretek, mint írni.
3. Nagyon sokat csalódtam már.
4. A családom sosem olvashatja el, amit írok.
5. Ma végre újra beiratkoztam a könyvtárba, és most nagyon örülök, hogy korlátlanul olvashatok. 
6. Már elég régen szántam rá időt, de szeretek sütni-főzni.
7. Ha tehetném, minden hontalan állatot befogadnék.
8. Zene nélkül nem tudom elképzelni az életem.
9. Kiskoromban énekesnő akartam lenni.
10. Nem értek a modern kütyükhöz.
11. Sose tudom, mit mondjak magamról, ha kérdeznek. :)

Fantasygirl kérdései:


  1. Mikor kezdtél el írni? Volt valami különösebb előzménye? Nem emlékszem pontosan, talán 2006 telén. Nagyon unatkoztam a munkahelyemen (recepció), és ki kellett tölteni valamivel az időt.
  2. Szeretnél a jövőben komolyabban is foglalkozni az írással, akár mint szakma? Erre máig keresem a választ, de valószínűleg nem lennék jó hivatásos író. Nem szeretem a kötöttségeket.
  3. Van-e valami rutinod, "szertartásod" írás előtt/után? Nincs, közben viszont szeretek zenét hallgatni.
  4. Van-e olyan karaktertípus, melyet különösen örömmel alkotsz/alkottál meg? Nincs, talán azért, mert általában sablonos karaktereim vannak? :S
  5. Írtál-e már teljességgel a Te személyiségedtől eltérő karakter szemszögéből? Igen.
  6. Van-e olyan könyv vagy történet, amely különösen inspirál? Nincs, bár időről időre megragad egy-egy részlet, jelenet.
  7. Van-e írói példaképed? Ha igen, ki és miért? Nincs, sok írót szeretek, de olyat nem tudok mondani, akire személyes hősként tekintek.
  8. Ha egy napra valaki más lehetnél, ki lennél és miért? Nem akarok más lenni. Az csak másik test lenne, de én én lennék, ugyanazokkal a béna dolgokkal. :)
  9. Milyen különleges képesség birtokában lennél legszívesebben? Miért? Mélyalvás, mert nagyon rossz alvó, és állandóan fáradt vagyok. Szerintem ez is szuper képesség.
  10. Ha meg kellene nevezned egy Disney-figurát az alapján, hogy kire hasonlítasz a legjobban, melyik lenne az? Nem igazán ismerem a Disney-figurákat, de olyan lennék, aki nagyon pesszimista.
  11. Mi vett rá, hogy One Direction fanfiction-t írj? Megfogott a What makes you beautiful klipjének hangulata.
Tyra kérdései:

1. Melyik könyvet olvstad utojára? Kate Morton: Elfeledett kert2. Ha lehetőséged lenne arra, hogy kiadj egy könyvedet, akkor az miről szólna? Több ötletem is van, de nem tudom, melyiket választanám ki erre a célra.3. Mikor jöttél rá arra, hogy szeretsz írni? (Mert gondolom, szeretsz...) Már általánosban, a kötelező fogalmazások kapcsán.4. Az írásodra kihat a pillanatnyi hangulatod? Természetesen igen.5. A személyes ismerőseid közül tud valaki arról, hogy blogolsz? Igen, többen is, de csak egy-két ember olvassa.6. Hány történetet írtál már meg összesen, úgy hogy teljesen be is fejezted azt? (Füzetbe és számítógépen egyaránt.) Hármat.7. Milyen nyelveken beszélsz? A magyart leszámítva angolul, nagyon picit franciául és spanyolul, és néhány szót/mondatot tudok thaiul is.8. Ha lenn egy dolog, amit megváltoztatnál az eddigi életedben, mi lenne az? (Elkövett hiba, akár külsődön valami, kimondott szavak...stb.) Amit igazán szeretnék megváltoztatni, nem osztanám meg mindenkivel. Ahhoz bizalmas viszony kell. Családi dolgok. 9. Meddig szoktál ülni a géped előtt (vagy füzeted előtt), ha nem jön az ihlet? Semeddig. Ha nagyon nem megy, fölösleges erőltetni, abból jó nem sülhet ki.10. Az íráson kívül van más tehetséged, vagy kedvenc hobbid, amit szeretsz csinálni? Szerettem szambára járni, imádok énekelni, nincs is rossz hangom, és rajzolni is szeretek, de lenne hova fejlődnöm.11. Melyik karaktered helyébe bújnál bele? Egyértelműen Annie-ébe. :)

Orbit kérdései


1. Mi ösztönöz az írásra? Egy hangulat, érzés, zene, ilyesmi.
2. Mikor megalkotsz egy karaktert megjelenik előtted a képe, vagy egy hírességre (modell, énekesnő, színésznő) tudod azt mondani, hogy igen, ő az? Leginkább saját karakterek, saját elképzelés, de a férfi szereplők némelyike ismert ember.
3. Van kedvenc filmed, sorozatod? Ha igen, mi? Vámpírnaplók, szerettem a Secret Circle-t, sok mostani sorozatot is szeretek, imádom a Szerelmünk lapjait, a Séta a múltba című filmet, a Felhők fölött három méterrelt, és sok klasszikust is.
4. Melyik az a hely, város, ahol még nem voltál, de mindenképpen elszeretnél jutni? Szinte az egész világot felsorolhatnám, de Írországba mindenképp szeretnék egyszer eljutni, illetve most már Rye-t is megnézném élőben.
5. Hány igazi barátod van? 1, talán 2. Mostanában inkább egyre szavazok.
6. Hogy telt a nyár? :) Sok munkával, undorító kánikulával. :)
7. Mi leszel, ha nagy leszel? Sose leszek nagy, de mivel én már jócskán felnőtt vagyok, nem így is azt kell mondanom, hogy semmi se lett belőlem. :D
8. Mi a kedvenc időtöltésed? Zenehallgatás, olvasás.
9. Mi az, amit ki nem állhatsz? A szarkeverő, hazug embereket.
10. Igaz-e rád és a szobára a mondás: "Rend a lelke mindennek."? Olykor igen, máskor nem. :)
11. Hiszel-e a reinkarnációban? (bocsi a fárasztó kérdésért ><)  Hiszek. :)

Fruzsina kérdései:

1.Mi volt a kedvenc meséd kiskorodban? Barackvirág
2.Milyen a kapcsolatod a családoddal? Jellemezhetetlen.
3.Inkább optimista vagy pesszimista vagy? Abszolút pesszimista, sajnos.
4.Hiszel a sorsban? Igen.
5.Mi a legnagyobb őrültség, amit valaha is elkövettél? Nem vagyok őrült típus, nincs ilyen.
6.Mi akartál lenni kiskorodban? Énekesnő.
7.Mi a legnagyobb félelmed? Úgy átszaladni az életen, hogy nem is éltem.
8.Mi a kedvenc színed? Kék.
9.Volt olyan könyv/blog, ami nagy hatással volt rád? Ha igen, melyik? Nem tudok kiemelni egyet.
10.Mi a mottód? Nincs mottóm.
11.Hogyan jellemeznéd a fiúkat egyenként egy mondattal? Louis, a bohókás. 
Liam, a szív. Niall, a laza srác. Zayn, a hiú. Harry, a (számomra) megfejthetetlen.

A díjazottjaim:


11 kérdés tőlem:

1. Fontosabb-e a család, mint a hivatás?
2. Nyaralás itthon/külföldön/sehol?
3. Meddig tart megalkotni egy karaktert?
4. Mi a fontosabb: írni, hogy kész legyél határidőre, vagy csak akkor írni, ha van is mondanivalód?
5. Az álmaid szerepet játszanak-e az alkotói folyamatban?
6. Elviselnéd fenntartások nélkül, hogy egy kiadó átalakítja a munkád?
7. Melyiket választanád: órák hosszat ülni a gép előtt vagy programot csinálni a barátaiddal?
8. Kedvenc karaktered egy általad olvasott könyvből:
9. Befolyásol-e az olvasok véleménye/kritikája?
10. Sós vagy édes? :)
11. Aktuális kedvenc dalod?

Kiss me, it's paradise/Iwcohtlfomd-22


Hello! 
Meghoztam a következő részt, de a Word még mindig nem működik, így csak ide tudtam begépelni, ezért ilyen szedett-vedett az egész. Bocsánat érte. Azt pedig sajnos nem tudom, mikor lesz időm újra írni. :S
Mindegy. 
Jó olvasást kívánok!

22.
Ann a jegyzetfüzete lapjain örökítette meg az elmúlt időszak eseményeit. Leírta a Zaynnel kapcsolatos kételyeit is; féltette barátját, szavaiból azt hámozta ki, hogy a fiú minden ellenérzése mellett mégis többet érez Liza iránt, mint szerették volna. Ez a tény nagyban megnehezíti a lány eltávolítását a köreikből, mivel így nagy eséllyel Zaynt is elveszítenék. Ezt pedig senki se akarta.
Nehezére esett elfogadni, hogy a legegyszerűbbnek tűnő dolgok is ennyire bonyolultak lehetnek. Miért kell választania a tökéletes boldogság és a barátok között? Mindkettőre igényt tartott, hiába látta úgy, ezzel túl sokat kér.
  Aron bácsikája szólította szobája ajtajának túloldaláról.
- Annie, szívem, telefonon keresnek!
- Megyek! - Becsukta a füzetet, és leviharzott a lépcsőn.
A nappaliban Aron átadta neki a kagylót, végigsimított az arcán, és homlokon csókolta.
- Niall az, szépségem. Légy vele kíméletes! - súgta neki, és magára hagyta.
Ann idegességében a hajába túrt, és a füléhez emelte a kagylót. Tudta, nem lehet annyira kíméletes, amennyire szeretne.
- Szia, Niall! Hogy vagy?
- Jól, köszi. És te?
- Én is.
- Az jó. Akkor van kedved találkozni? Lóghatnánk együtt egy kicsit, dumálhatnánk, fagyizhatnánk...
- Rendben. Jó lenne beszélgetni.
- Szuper! Akkor érted megyek.
A fiú lelkesedése azt sugallta Ann-nek, hogy ők ketten egészen másképpen képzelik el a beszélgetést.

Niall nem bírta ki, muszáj volt megvennie az ínycsiklandónak látszó almás pitét is a fagylaltja mellé. Ann mosolyogva figyelte, ahogy a fiú néhány perc alatt eltüntette az édességeket. Ő egy nagy pohár jeges málnaszörp mellett döntött; egy falat se ment volna le a torkán, annyira feszült volt attól, amire készült. Még sosem került ilyen helyzetbe, neki még sosem kellett senkit megbántania, kiváltképp olyan valakit nem, akit nagyon is kedvelt. De nem volt kérdés számára, hogy a Harryvel való kapcsolata fontosabb a Niallhez fűződő barátságánál.
  Miután teletömte a hasát, Niall elégedetten dőlt hátra a székén, és mosolyogva nézte Annt. Kissé zavarban volt, de magabiztossága erősebbnek bizonyult.
- Hugi, mondanom kell neked valamit.
Ann fejében megszólalt a vészcsengő, nem hagyhatta, hogy a fiú kimondja, amit akar. Úgy gondolta, ha nem előzi meg, sokkal kínosabb helyzetbe hozza, mint kellene.
- Nem, előbb én szeretnék mondani valamit!
- Jó, de ez csak egy perc...
- Niall, hidd el, ez fontosabb. Tudnod kell, hogy...
- Járnál velem?
- ... van valakim...
Deremedten néztek egymásra. Mégsem sikerült megelőznie Niallt. Miért kell neki annyira erőszakosnak lennie? Miért kellett mindent elrontania?
Niall néhány pillanat erejéig az asztal lapját pásztázta, majd leküzdötte rossz érzését, és sokkal összeszedettebben, megfontoltabban szólt a lányhoz.
- Tudom, hogy alakul valami. Hallottam. De az nem lehet olyan komoly, távol egymástól. - Határozottan nézett Ann szemébe. - Kedvellek, Hugi. Eléggé. És te is bírsz engem, igaz? Különben nem jönnénk ki olyan jól. Tudod, hogy mellettem az lehetsz, aki vagy. Nekem tetszik a fiús éned. Másoknak talán nem, de én oda vagyok érte. Tetszik, hogy bármiről tudok veled beszélgetni, hogy értékeled a humorom. És nagyon szép vagy. Te nem találsz legalább egy kicsit szimpatikusnak?
Ann kis híján elsírta magát, annyira rosszul érintette a vallomás, a fiú szeméből sütő vágyakozás, a remény. Sajnálta Niallt, és egy kicsit talán saját magát is. Nem akart hazudni neki, ám az őszinteség megrémítette. Elcsukló hangon szólalt meg.
- Kedvellek, Niall, nagyon is. De őt szeretem. És ő is... mi szeretjük egymást, érted? Nem szimplán szimpátiáról vagy hasonlóról van szó, hanem valós érzelmekről. Téged az első pillanattól kedvellek, vele viszont már az első találkozásnál több volt szimpátiánál. Tőle sosem barátságot akartam... Nagyon jól érzem magam veled, vicces vagy, mindenre kész, őrült barát, de... csak barát. Nem több. Mást szeretek. Sajnálom, Niall!
A fiú hallgatagon ült; belül összeomlott, ám a látszat kedvéért tartotta magát. Lassan bólintott.
- Megértem. Te viszont azt értsd meg, hogy nem adhatom fel. Nem mondok le rólad. Még nem.
- Niall...
- Nem, Hugi, hidd el, felfogtam. Nem erőltetem rád magam, de még nem sikerült meggyőznöd arról, hogy nincs esélyem. Azt mondtad, nagyon kedvelsz, és jó barátok vagyunk.
- Igen, de...
- De nem tudhatod, mikor változnak meg az érzéseid. A másik iránt és akár irántam is. Igaz?
Ann habozott, de a kérdés ésszerűségét nem vitathatta. - Igaz, de nem hiszem...
- Tudom, csekélyke esélyem van, de amíg ez nem nulla, megéri csendben várni.
A lány rájött, hogy semmivel se tudja meggyőzni barátját, ezért nem ellenkezett tovább.
- Nem akarlak bántani, de ne felejtsd el, hogy szeretem őt.
- Nem fogom. Elég nehéz lenne. Mindig ő nyer... - motyogta.
Mivel Ann nem értette tisztán, homlokráncolva nézte a fiút, de az csak legyintett, és nem fáradozott azzal, hogy megismételje mondandóját.

  Liam és Judy egy padon ültek a parkban. A lány a telefonját nyomkodta, Liam pedig figyelte, de hamar elveszítette a kütyü iránti érdeklődését. Átkarolta Judyt, és teljesen összegörnyedt, hogy fejét a vállára hajthassa. Beszívta a szőke, göndör hajból áradó eperillatot, lehunyt szemmel próbált lazítani. Szüksége volt rá; az utóbbi időben túl sokat aggodalmaskodott olyan dolgok miatt, melyek nem rá tartoztak, mégis felelősnek érezte magát értük. Ebből a szempontból barátnője nem bizonyult nagy segítségnek: cserfessége miatt nem osztott meg vele mindent, amiről pedig mégis kikérte a véleményét, arról a lány nem tudott mit mondani. Egyedül kellett megbirkóznia a felmerülő problémákkal.
Nem akart Niall néhány órával korábbi kifakadására gondolni; barátja a szeme láttára omlott össze, majd olyan elszántság költözött belé, mely meghökkentette őt. A fiú nem volt hajlandó elárulni neki a tervét, és ez aggasztotta. Liam attól tartott, barátja ezúttal igazán nagy ostobaságra készül, valami veszélyesre, vagy olyasmire, amivel végképp nevetség tárgyává teszi magát.
Nem segíthetett barátján, nem hagyta. Remélte, hogy gyanúja nem igazolódik be. Bár Ann nem mondott nevet, semmit, amivel elárulta volna szerelmese személyazonosságát, Niall a fejébe vette, hogy Harry az. És persze ő maga is ezen a véleményen volt, de mit mondhatott erről Judynak? Nem volt kivel megbeszélnie feltevéseit, gondjait, és ez zavarta. Ám Judy minden másban pótolhatatlan volt a számára. Nem tudta elképzelni a napjait a lány nélkül, és nem is akarta.
Kivette a kezéből a telefont.
- Na, Liam! Mit csinálsz? Épp üzenetet írtam!
Liam elmosolyodott és zsebre vágta a készüléket, de tekintete már a rózsás, szájfénytől csillogó ajkakon függött.
- Én meg éppen meg akarlak csókolni. - A lány még mondott volna valamit, de belefojtotta a szót.
Judyt nem kellett sokáig győzködni, szinte elolvadt a fiú karjaiban. Édesen kuncogott. - Szeretem, amikor ilyen határozott vagy. Te, csődör!
Liam felkacagott. - Na, ezt se mondta még nekem senki!
Judy kacsintott, és újra megcsókolta a fiút.
Liam fészkelődött a padon. - Sétálhatnánk egyet. Teljesen elzsibbadtam.
- Rendben, menjünk! - Táskáját a vállára akasztotta, belekarolt a fiúba, és a városközpont felé indultak.

  Ann a szájához emelte a süteményes villát, és élvezte, ahogy a krémes sütemény szétolvadt a nyelvén.
- Finom, igaz?
- Isteni! - A szája elé kapta a kezét, mert még nem nyelte le a falatot. - Bocsánat! Még sosem ettem ilyen finomat.
- Azt elhiszem - mosolygott rá a nő, és ő is bekapott egy falatot, majd leöblítette egy korty cappuccinoval.- Ha édességről van szó, itt a helyünk! Máskor is szívesen eljönnék veled ide.
- Az jó lenne, Anne.
- Csak annyit tudok rólad, amennyit a fiamtól hallok. Ezen változtatnunk kell. Egyszer eljöhetnél velem túrázni is. Mit gondolsz? - lelkesedett az asszony.
- Szívesen mennék.
- Örülök. Harryt képtelenség ilyesmire rávenni. Csak a hajójának él. Nem nagy sportember.
- Én őt is megértem. Velem is megszerettette a vitorlázást.
Anne mosolyogva emelte meg a szemöldökét. - Azt elhiszem...
A lány fülig vörösödött. - Én a tengerre gondoltam. Az egész életérzésre. Jó kiszakadni az emberek közül.
- Én jobban kedvelem a szárazföldi sportokat, nem tudom, kire ütött Harry. Na, de mesélj, milyen a családod?
A lány elhúzta a száját. - Csodás...

  Liamék fagylaltot nyalva sétálgattak Rye barátságos utcáin. Mindkettejüknek jólesett kart karba öltve andalogni, úgy, hogy nem kellett mások igényeire figyelniük. Ritkán  volt erre alkalmuk. Judy titokban örült, hogy Niall végre nem lóg a nyakukon, de ezt sosem vallotta volna be Liamnek. 
Megálltak a nagymúltú, előkelő olasz cukrászda patinás épülete előtt, és álmodozva böngészték az ott kapható fagylaltok listáját. 
Judy tekintete a kirakat felé kalandozott, melyen át a vendégtér egy részét is szemügyre vehette. Liam figyelmét is odairányította. 
- Az nem... Annie és Harry mamája? 
A fiú hunyorított, hogy jobban lásson, és igazat adott barátnőjének. - Nagyon úgy tűnik. 
- Nézd, hogy kacarásznak meg beszélgetnek együtt! Nem szeretem ezt mondani, de akkor is: én megmondtam. Figyelmeztettem Annie-t, hogy legalább egyszer minden lány beleesik Harrybe, de ő ellenkezett. Erre tessék! Itt ül a mamájával, és vígan sütiznek. Mint két barátnő. Bármibe lefogadom, hogy az édesanyján át akar eljutni Harryhez, de ezzel nagy fába vágta a fejszéjét. Anne-nel megkedveltetheti magát, Harryt akkor se kapja meg. Senkinek se sikerült, csak Emmának. És Ann igazán nem veheti fel a versenyt Emmával. - Félreértette Liam tekintetét, és magyarázni kezdte. - Hiába csinos, időnként teljesen megkergül. Átmegy ősasszonyba, és hihetetlenül nőietlenül viselkedik. Harry pedig pont az illatozó, szép ruhákban járó, bájos lányokat szereti, akik kissé butuskák. Az ő barátnője inkább szép legyen, mint okos. Ezért nem volt esélyem nála annak idején nekem se; azt hiszem, túl okosnak tartott, mert én minden témához hozzá tudok szólni. - Ha Liam igazán a barátnőjére tudott volna koncentrálni, most elmosolyodott volna, de őt komolyabban érintette felfedezésük, mint a lányt. - Azt hittem, Emma lesz a kivétel, aki szép és eszes is, de annyira mégse lehet okos, ha lecserélte Harryt egy krikett játékosra. Még ha Harry meg is csalta... - Még percekig locsogott, miközben Liam azon törte a fejét, hogyan vigasztalja meg Niallt, amikor mindez kiderül. Merthogy ettől kezdve tényként könyvelte el Harry és Ann kapcsolatát. A háta közepére kívánta az egész szerelmi háromszöget. Idegesen beletúrt a hajába, majd az arcát dörzsölgette. Talán, ha Niall szeme megakadna valaki máson... Sürgősen szüksége volt egy gyönyörű, szórakoztató, ugyanakkor magas ingerküszöbbel rendelkező lányra. De hol fog ilyen rövid idő alatt bárkit is találni, aki legalább két kritériumnak megfelel? Legszívesebben elüvöltötte volna magát, hogy levezesse a felgyülemlett feszültséget, de nem akarta megijeszteni a még midig csicsergő Judyt, aki semmit se vett észre a vívódásából. Inkább elcsalta onnan a lányt. 
- Hugi dolga. Amúgy is, most mondtad, hogy nincs esélye, így nincs min gondolkodnunk. Na, gyere, te kerítőnő, veszek neked valamit, ami jégre teszi a fantáziádat - mosolygott Judyra, és máris jobban érezte magát. 

  Mike autója csikorogva állt meg a kavicságyon. Sokan parkoltak már ott, de ők még kényelmesen befértek, így az sem jelenthetett gondot, ha többet isznak a kelleténél, és ott kell hagyniuk az autót. 
  Amióta elkezdődött a nyári szünet, a Cole-éknál tartott medencés parti volt az első, melyen Mike-ék is részt vettek. Ő és Vicky nem ezekben a körökben mozogtak, nem érezték szükségét, hogy olyan emberekkel töltsék az idejüket, akikkel nem közös az érdeklődési körük. Ám Ann ezúttal rávette őket, hogy kísérjék el, így talán az ő szociális életük is felpezsdül. 
Egyikük se vitt magával fürdőruhát, azt mindhárman túlzásnak tartották. Úgy gondolták, e nélkül is jól fogják érezni magukat.
Amikor beléptek a hatalmas ház kertjébe, örömmel nyugtázták, hogy a buli már javában tart; nem kellett arra várniuk, hogy történjen valami. A hangszórókból divatos elektronikus zene dübörgött, a medencében több tucat ember szórakozott, némelyek már a vízben egymásnak estek, de jócskán akadt mulatozó ember a pázsiton is. 
Kis társaságuk minden tagja megjelent a helyszínen; Ann azonnal észrevette Zaynt, akinek ölében Liza mozgott kéjesen. Egészen furcsa látványt nyújtottak: a fiú talpig felöltözve, kissé feszélyezetten vett részt Liza öltáncában, míg a lány falatnyi bikinijében semmivel se törődve igyekezett felizgatni Zaynt - és talán másokat is. 
Lou és Lana egy Ann számára idegen társasággal szórakozott a vízben, Liam, Judy és Niall egy csapat lánnyal nevetgélt, míg Emma éppen egy asztalnál ücsörgött egymagában. Ann ezt furcsállta, de nem sokáig foglalkoztatta a dolog; megpillantotta Harryt, aki kezében négy műanyag pohárral feléjük közelített. Átadta nekik az italokat, kezet fogott Mike-kal és puszival köszöntötte a lányokat. 
- Találkoztatok már Cole-lal? Odaviszlek titeket. Bár szerintem nem lesz egyszerű kiszedni a medencéből. Ő az, ott,  sörrel a kezében. 
Vicky és Mike természetesen  tudta, kihez jöttek, ám Ann elképedve nézte a jóképű, jó kiállású fiút, akinek már nem kellett volna többet innia. 
Cole artikulálatlanul üvöltözött és röhögött a haverjaival, kis híján vízbe fojtották egymást, és még arra is maradt idejük, hogy a lányokkal foglalkozzanak. Annt leginkább az lepte meg, hogy a lányok gondolkodás nélkül kaphatók voltak egy kis hetyegésre a teljesen részeg fiúkkal. Ő semmi vonzót nem talált a viselkedésükben, az pedig végképp nem hatotta meg, hogy valószínűleg mind dúsgazdagok. Nem vágyott a társaságukra, de az illendőség kedvéért hagyta, hogy Harry odavezesse hozzájuk. 
- Nocsak, nocsak! Ki ez a csinibaba, Styles? 
Harry arcizma megrándult, mégis elmosolyodott. - Ann Talbot, Mike unokahúga.
A barna hajú fiú sötét szemét bevérzések csúfították el, és az egész összhatáson az sem segített, hogy kézfogás közben láthatóvá vált a vízből kiemelkedő, kidolgozott felsőteste. Ann viszolygott a fiú sikamlós érintésétől, de az arca nem árulta el az érzéseit. 
- Örülök a találkozásnak, Cole, és köszönöm a meghívást.
- Én még jobban örülök. Vétek lett volna nem megismerni téged. - Végigmustrálta a lányt, és számító mosoly jelent meg a szája szegletében. - Dobd le a ruhákat, és ugorj be mellém, édes! Elszórakozunk.
Ann elmosolyodott. - Köszönöm, de ezt kihagyom. Ez a fajta szórakozás a pasim kiváltsága. 
- Ezen ne múljon, lehetek én a pasid! A kiváltságos pasid.
Ann leguggolt a medence széléhez, és arcán negédes mosollyal válaszolt.
- Van pasim, és eszem ágában sincs lecserélni senkire.
- Kíváncsi lennék, mit tudhat az a srác. Bár biztos vagyok benne, hogy nem halmoz el annyi szép holmival, amennyivel én tudnálak.
A lány mosolya kiszélesedett. - Neki nincs szüksége rá, hogy a pénzével kompenzáljon. Kivívta a tiszteletemet, kiérdemelte a szerelmemet, és az sem alábecsülendő, amivel az égiek megáldották. - Lenézett Cole lapos fürdőnadrágjára. - És amire képes vele!
- Annie, én is itt vagyok! - vakargatta a tarkóját Mike. 
- Csak nem vagy szégyenlős? Mike, éppen te? - Pajkos pillantásokat lövellt Vicky felé.
A mellettük álló Harry kuncogott. Ann rákacsintott, és egy utolsó mondat erejéig visszafordult Cole-hoz. Mélyen a fiú szemébe nézett, és komolyan mondta: - Ezek egyikét sem veheted meg pénzzel. További jó szórakozást, Cole! Örültem!
Harry a hátára simította a tenyerét, és vigyorogva vezette el a medencétől. - Kitomboltad magad, harcos amazonom? Nem leszel a kedvence.
Ann a füléhez hajolt. - Elég, ha neked a kedvenced vagyok.
- Styles, te mázlista! Egyszer el kell mondanod, mit művelsz a csajokkal! - kiáltotta utánuk Cole, és arcán bárgyú vigyorral kacsintott, majd visszafordult a barátaihoz.
Annék összenéztek Mike-ékkal, és kitört belőlük a nevetés.
- Azt hiszem, a titkotok nem sokáig marad rejtve.
- Nem baj. Ez már úgyis kezd teherré válni. Nem titkolózhatunk örökké.
- Végre megjött az eszetek! - Vicky lehuppant egy székre Harry mellé, majd Ann-hez fordult. - Amúgy Mike is éppen annyira jó az ágyban, ahogy te leírtad Harryt. Csak a rend kedvéért. - Összenevetett a lánnyal, míg a fiúk a fejüket fogták, majd felhajtották az italukat, és magukhoz vettek egy újabbat. 
  Niall a távolból figyelte az együtt iszogató, és egyre hangosabban nevető kvartettet, majd a közben hozzájuk csatlakozó Louis-ékat is. Csalódott volt, de meglepetésére nem érezte magát elveszettnek, nem volt tátongó űr a szíve helyén. Felhajtotta a whiskeyjét, és tovább beszélgetett az előtte álló, hosszú combú, szőke lányokkal. 
  Se Ann, se Harry  nem szokott inni - alkalmanként egy-egy pohár ital bővel elég , hogy jól érezzék magukat -, ám most, az oldalukon Mike-kal és Louis-val, és persze a korlátlanul rendelkezésükre álló ingyen itallal, bepótolták az elmaradásukat. Messze voltak az öntudatlansághoz vezető állapottól, de ahhoz éppen eléggé lerészegedtek, hogy gátlások nélkül, felszabadultan élvezzék a partit. 
A lányok táncoltak, míg a fiúk a székükből gyönyörködtek a látványban, sőt, nem sokkal később már Lou és Harry is csatlakozott hozzájuk. Mike a hasát fogva nevetett a fiúk mozdulatain, és örült, hogy őt semmi se vehette rá, hogy bolondot csináljon magából. 
  Amíg Mike Lou-val elment italt szerezni, Harry a mosdó felé sétált. Vickyék a tánctól kimelegedve pihegtek az asztal körül, és nevettek, már azt sem tudták, min. Ann az ajkát beszívva követte tekintetével Harry távolodó alakját. Leltárba vette a kócos, göndör fürtöket, a széles vállat, a keskeny csípőt, a Calvin Klein felirat alatt domborodó, kerek feneket, hozzáadta a fejében élő képet a kemény, lapos hasról, az érzéki ajkakról és az őt vetkőztető, izgató, zöld tekintetről, és tudta, nincs tovább maradása. 
- Mi van, Büdöske, meztelen pasit látsz valahol? Valakinek kilóg a himbilimbije?
Vicky hisztérikusan nevetett. - Himbilimbi? Azt hittem, ezt a szót már senki se használja! Legalábbis nem a mi korunkban.
- Jól van, na!
- Jól hát! Most már legalább azt is tudom, hogy Lou-nak himbilimbije van.
Lana nevetve bokán rúgta Vickyt, aki felszisszent, de csak jobban kacagott. 
- Amúgy meg nem lát ő semmit. Csak szeretne. Nézz rá, teljesen átnedvesedett a bugyija. Fogadjunk, hogy mindjárt felpattan, berohan Harry után a mosdóba, és ráugrik. 
Ann mindentudóan mosolygott. - Az olyan... Nem, itt nem. De hálás lennék, ha szólnátok Mike-nak, hogy leléptem, szóval ne keressen. - Pötyögött még valamit a kezében tartott mobilján, majd zsebre vágta. Arcon csókolta barátnőit, felkapott két pohár italt, és kissé ingatag lábakon elhagyta Cole fényűző partiját.
Vickyék összenéztek, és kitört belőlük a részeg nevetés.
  Visszaérkezve asztalukhoz Louis értetlenül csóválta a fejét. - Harry lehúzta magát? 
- Szerintem csak jobb dolga akadt, mint minket szórakoztatni. - Lana odabújt hozzá, és megcsókolta.
Kettejüket nézve Vickynek eszébe jutott Lana korábbi ügyetlen szóhasználata, és kacagni kezdett. 
- Mi az? - kérdezte mosolyogva Mike.
- Semmi, csak... - Vicky a könnyeit törölgette. Amikor Louis-ék is felé fordultak, vinnyogva szaladt ki a száján: - Himbilimbi! - Lana se bírta tovább, a fiúk pedig azon nevettek, ahogy barátnőik viselkedtek. Mike nem hagyhatta ki, hogy felmutatja a kisujját, és behajlítja, majd kiegyenesíti. A lányok értették a tréfát, és még hangosabban nevettek. 
Mike-ék elvették előlük az italokat. - Mára elég volt ennyi nekik, különben a hátunkon cipelhetjük őket haza.

  Ann a ház sarkánál várta Harryt, és amikor megérkezett, átnyújtotta neki az egyik poharat.
- Megszöktetsz? - mosolygott rá a fiú.
- Meg. Menjünk le a partra!
- Jól hangzik. Kár, hogy hideg a víz. Szívesen élnék a kiváltságommal. Te és én, meztelenül a vízben...
- Jesszus, Harry, ne csináld ezt! - Megfogta a kezét, és maga után húzta a part felé. 
Útközben időnként elakadtak egy kapualjban, egy lámpának dőlve, vagy csupán az utca közepén ácsorogva, és ettől csak még izgalmasabb volt az élmény. 
Mire elérték a partot, már el is felejtették, hogy elfogyott az alkohol, és játszadozva, ugrándozva haladtak Harry vitorlása felé. Térdig gázoltak a jéghideg vízbe, néha megbotlottak és elestek. A homokban fekve csókolták, cirógatták egymást, aztán tovább sétálva nevetve próbáltak megszabadulni a vizes bőrükre, az elnehezült, nedves ruháikra tapadt homokszemektől. 
A stéghez érve már nem bírtak magukkal. Kihagyták ugyan a vízben való szeretkezést, ám mindenért kárpótolta őket a hajó tatja és a szűk, meghitt kabin.